Mi is ott voltunk

Ahol a hagymát szeretik

A zöldségek hamupipőkéje

Van Erdélyben egy kis szilágysági falu, ahol a zöldségek hamupipőkéjének, a hagymának szobrot emeltek, hiszen a hagymatermesztés tartotta a lakóit életben az elmúlt évszázadok során. Ez a falu Szilágyperecsen. Lakói ma is tisztelettel és szeretettel csalogatják elő a hagymából a legjobbat, még fesztivált is rendeznek a tiszteletére. A XIII. századi település a Kraszna folyó két partján helyezkedik el. A múltban áthaladt rajta az Erdélyből a Partium és az Alföld felé vezető hadi és sóút, de ez hátrányára is szolgált, hiszen az átvonuló hadak több ízben is feldúlták. A falut több évszázadon át a Báthoriak somlyói ága birtokolta. Egy 1351-ben keltezett oklevél szerint Perecsent a somlyói várral és birtokkal Báthori Lászlóné Meggyesi Anna kapta hozományul. A Báthori családon kívül Perecsent a Lónyai, Jakcsi, majd a Bánffy nemesi családok birtokolták. A zöldségtermesztésnek hosszú időkre visszatekintő hagyománya van a Szilágyságban. A perecseni kistájegységben termesztett hagyma minőségével szerzett hírnevet, a helybeliek szorgalmát és hozzáértését dicsérve. A hagyma messze földön hírnevet szerzett Perecsennek. Dokumentumok bizonyítják, hogy a perecseni hagymát Bécsben a császár konyhájában is használták.

Szilágyperecsen kertészfalu

„Ha az ember Bihar irányából közelíti meg a Kraszna felső völgyét, Szilágysomlyót elhagyva, mintha-mintha megváltozna a vidék növény- és földrajzi képe. Az eddigi, egymás mellett mozaikszerűen sorakozó gabona- és cukorrépaföldeket buja, kékeszöld, sűrűn bevetett földsávok szakítják meg. Itt egy sárgászöld hagymatábla, mint harmatos szőnyeg terül el a barnásfekete földön, ott ernyős hagymavirágzatok emelkednek ki az üdezöld vetemény-, paprika- vagy éppenséggel káposztaparcellák-
ból."
(Major Miklós helytörténész)

A hagymatermesztés

A vidéken a zöldség- és hagymatermesztés kezdetét 1800-ra teszik. Egy feljegyzés szerint a Szilágysomlyón állomásozó Bem tábornok seregének hat és fél szekér vöröshagymát szállított Szilágyperecsen. A hagyma termesztése ezen a vidéken korábban is ismert volt, és ennek bizonyítéka Somlyó várának 1597. évi inventáriuma. A leltárban többek között ez áll: a vár élésházában 22 koszorú fokhagymát és egy véka vereshagymát találtak. Petri Mór, a megye monográfiájának szerzője írta a perecseniekről: „Saját maguk termesztette hagymájukat távolabb lévő piacokra is elszállítják." A vidék népe időben felismerte, hogy a felemelkedést, pénzszerzést a jövedelmezőbb kertgazdálkodás, a zöldségtermesztés jelenti. Régen a termény koszorús hagymaként került piacra, egy-egy koszorúra 15-20 hagymafej jutott. Jelenleg

egy ágra fonják, ha sor kerül erre, a régebben divatos 2-3 ágra fonás helyett. A fonáshoz úgymond siskát, azaz sást használtak, amiért Bihar megyébe utaztak, mocsaras övezetbe. A hagymafonás, akár a tavaszi hagymaültetés, kalákában történt. A koszorús hagymát főleg Margitta, Nagykároly és Zilah piacain keresték.

Csatlós Erzsébet - Déva

Hagymafesztivál

2007 óta szeptember elején minden évben ünneplőbe öltözik Szilágyperecsen. Boncidai Csaba polgármester rendkívül fontosnak tartja a hagyma népszerűsítését és sokrétű felhasználásának ki hangsúlyozását. A fesztivál egyik csúcspontja a gasztronómiai délután, amikor a hagymás és hagymából készült ételek elkészítésén van a hangsúly. Ilyenkor több szilágyperecseni csapat (RMDSZ Nőszervezet, Önkormányzat, a szilágyperecseni iskola és óvoda csapatai, baráti és családi társaságok) mutatja be tudását. A bográcsokban ízletesebbnél ízletesebb levesek, főfogások rotyognak. A fesztivál elképzelhetetlen a hagymapogácsa nélkül, melyet több kilónyi lisztből és még több kilónyi hagymából sütnek előző nap az RMDSZ helyi nőszervezet tagjai. A fesztivál kulturális eseményekkel fűszerezett, ahol a szervezőbizottság törekszik biztosítani minden korosztály számára a tartalmas szórakozást.

Lejegyezte: Víg-Szabó Levente, Víg-Szabó Andrea Erzsébet

Hozzávalók (4 személyre):

♦ 50 dkg perecseni hagyma
♦ 2 cikk fokhagyma
♦ 3 dkg vaj
♦ 2 dl fehérbor
♦ 1 liter húsalapié
♦ 1 dl tejszín
♦ 4 kis cipó
♦ 4 szelet sajt
♦ só, bors

Elkészítése:

A felolvasztott vajon mérsékelt lángon megpároljuk a vékonyra szeletelt hagymát, fokhagymát. Felöntjük a borral, sóval, borssal ízesítjük, majd hozzáadjuk az alaplevet is, felforraljuk, és 15 percig főzzük. Levesszük a tűzhelyről, botmixerrel krémesítjük, beleöntjük a tejszínt, és újraforraljuk. A cipók tetejét levágjuk, a belsejüket kivájjuk, a kalapokra egy-egy sajtszeletet helyezünk, majd a cipókkal együtt tepsire rakjuk, és középmeleg sütőben 15 percig pirítjuk. A forró levest a megpirult cipókban tálaljuk.

Hozzávalók (4 személyre):

♦ 80 dkg perecseni hagyma
♦ 30 dkg szalonna
♦ só, bors
♦ 1 evőkanál pirospaprika
♦ 3 dl tejföl

Elkészítése:

A szalonnát felszeleteljük, bevagdossuk, és egy lábosban kiolvasztjuk zsírját, illetve megpirítjuk. A sült szalonnát tálba szedjük, a visszamaradó finom, füstös zsírban megsütjük a megtisztított, felszeletelt hagymát. Amikor jól átsült, megsózzuk, borssal ízesítjük, levesszük a tűzhelyről, hozzákeverjük a pirospaprikát meg a tejfölt, majd visszatesszük a tűzhelyre, és felforraljuk. A sült szalonnával, krumplipürével tálaljuk.

Hozzávalók (4 személyre):

♦ 8 szelet kenyér
♦ 4 perecseni hagyma
♦ 3 tojás
♦ 15 dkg reszelt sajt
♦ 15 dkg sonka
♦ só, bors

Elkészítése:

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és belefektetjük a kenyérszeleteket. A tojásokat felverjük, hozzákeverjük a reszelt sajtot meg az apróra vágott sonkát, sózzuk, borsozzuk. A hagymát megtisztítjuk, nagyon vékony szeletekre vágjuk, beborítjuk vele a kenyérszeleteket, majd egyenletesen elosztjuk a tetején a tojásos keveréket. Forró sütőben 25 perc alatt pirosra sütjük. Salátával, savanyúsággal tálaljuk.