2018 legzamatosabb hétvégéje
X. Udvarhelyszéki GyümölcsfesztiválRagyogó napsütés, perdülő szoknyák, zengő húrok, fenséges ízek. Röviden így lehetne összefoglalni, mi minden történt a Tízes Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon..... »»»
Ragyogó napsütés, perdülő szoknyák, zengő húrok, fenséges ízek. Röviden így lehetne összefoglalni, mi minden történt a Tízes Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon..... »»»
Előzményként az
első táncháztalálkozó negyvenedik évfordulójára emlékeztek nagy
számban zenészek, táncosok, meghívottak és nézők, ebből a mulatságból
bőven jutott a városi minifocipálya - a gyümölcsfesztivál helyszíne
- színpadára is. Szóval a hangulat végig magasabb régiókban
lebegett, fülnek, szemnek, ízlelőbimbónak akadt bőven dolga.
A rangos eseményre szeptember 16-án, vasárnap került sor, a
tizedik alkalommal.
A nagy közös lekvárfőzés alkalmával Udvarhelyszék
leg(t)ízesebb lekvárja üstben rotyogott a kiállító közösségek
részvételével. ahogyan illik, tízféle gyümölcsből, nagyon sok
lélekkel és mosollyal fűszerezve. Bárki kavarhatott a hosszú
nyelű eszközzel, sőt még kötényt is akasztottak sebtében a nyakába
egy fénykép erejéig. A párolgó üstből ínycsiklandó illatok szálltak,
miközben csengő hangú kislányok éneke mosolygásra késztette
az árusok standjait szemrevételező, vásárló közönséget. A szervező,
a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért
meghívására az
Erdélyi Konyha szerkesztőségét képviseltük ketten Dimén-Varga
Tünde kolléganőmmel, ugyanakkor megtiszteltetésnek vettük,
hogy felkértek a közösségek legfinomabb gyümölcskocsonyájának
kiválasztására, ami megkoronázta az eseményt. De előtte körbejártuk
a minifocipálya két oldalán és a bejárat mellett húzódó kiállító-
és árusítóhelyeket, beszélgettünk a kisiparos-termelőkkel, hangsúlyt
fektetve érdekes, egyedi termékekre,
melyekkel a fogyasztók ritkábban találkoznak. A hagyományos udvarhelyszéki "katyó" szilva mellett mindenféle gyümölcs-, zöldség-, növény-, gombaalapú, csomagolt, üvegben dunsztolt vagy nyersen eltett, szárított különlegességgel volt szerencsénk találkozni.Az alma-tárkony, kék iringó-kakukkfű, diógrillázs-málna, bodzavirág-rebarbara kombinációk mellett ibolyaszörpöt, gyermekláncfű-, csípőspaprika-, homoktövislekvárt, mézes szilvaízt vagy akár fekete áfonyával (ami "kukujza" a Korondközeli, szétszórt házcsoportokból álló Fenyőkúton) ízesített bivalysajtot kóstolhattunk. Gombaalapú savanyúság, gombapor, medvehagymás zsír színesítette a gyümölcsös finomságok sokaságát. Ha az egészre valamilyen jelzőt lehet aggatni, az a „minden igényt kielégítő" lehetne bátran. Egyszóval kellemesen. meglepetésekkel tűzdelve telt el az idő. Véleményeztük Udvarhelyszék leg(t)ízesebb lekvárját, ami csodálatos ízkeverékkel, közösségi összefogásból született. Közben összegyűltek
a gyümölcskocsonyák, és mi nekiláthattunk
megízlelni, tanácskozni a sorrenden. Úgymond vakon döntöttünk,
nem tudva, melyik közösségnek a termékét kóstoljuk, leszámozták
a versenybe szállt gyümölcskocsonyákat.Szokás ilyenkor mondani:
"Nem volt könnyű választani." Hát nem is. Végül csak sikerült,
de fantázianevekkel illettünk minden versenybe szállt kocsonyát.
A színpadon is elhangzott, hogy a kocsonyáról, föleg férfiaknak,
elsősorban a disznó jut eszébe, a gyümölcs valahol hátul marad
a sorrendben. Ezért is nem volt könnyű a feladatunk, és figyelembe
véve, hogy a mi döntésünk is emberi és szubjektív, a következőket
emeltük ki a sorból: a „Leg(zöld)fűszeresebb"
jelzőt, ami egyben a legszebben tálalt is volt, Fitosváralja
érdemelte ki, a "Legkülönlegesebbet"
Székelymagyaros, és végül ami a dobogó legfelsőbb
fokára került, vagyis a "Legkiemelkedőbb",
azt Zetelaka tette le az asztalra. Ezúton is
gratulálunk nekik és a szervezőknek. Várjuk a következő esztendei
meghívást!
Lejegyezte: Török Zoltán – Gyergyószentmiklós