Mi is ott voltunk

IV. Híres Szárhegyi ...

... Káposztavásár és Fesztivál

A káposzta a termések királya Gyergyószárhegyen – legalábbis ez derült ki a rendezvényen. ... »»»

Gyümölcsfesztivál

II. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál

Második alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a Falu a városban nevet viselő II. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált. ... »»»

Fesztivál

XVI. Nemzetközi Töltöttkáposzta-Fesztivál

A híres-neves Parajd-i Nemzetközi Töltöttkáposzta-Fesztivál tizenhatodik kiadásán Nagymamám böjtös káposz-
tája
–val debütáltunk. ... »»»

Főzőverseny

Szent Miklós napi főzőverseny

Azon a főzőversenyen, amelyen az Erdélyi Konyha is bemutatkozott, a fő szerep annak a 14 csapatnak jutott, amelyek ... »»»

II. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál

Második alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban a Falu a városban nevet viselő II. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált. A Civitas Alapítvány szervezésében zajló eseményre szeptember utolsó hétvégéjén került sor, résztvevői pedig a környék falvaiból érkezett, a gyümölcsfeldolgozás ősi tudományát mesterfokon űző gazdasszonyok népes társasága volt. A rendezvény nyitónapján nemzetközi konferenciát tartottak Közösségalapú vidéki gazdaságfejlesztés – kihívások és lehetőségek címmel, majd gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát avattak Farkaslakán. Péntektől kezdődően, a székelyudvarhelyi sportcsarnok melletti téren, 15 faluközösség képviselői állították ki hagyományos székely gyümölcsökből készült termékeiket – lekvárokat, befőtteket, szörpöket, süteményeket, és természetesen a kóstolásra, illetve eladásra kínált friss, illatos gyümölcsöket. Szombaton ugyanezek a közösségek lekvárfőző versenyen vettek részt, de emellett volt receptverseny, töklámpáskészítő vetélkedő, illetve a vállalkozóbb kedvűek összemérhették „tudásukat” almahabzsolásban és célba dobásban. A gyerekek, de akár az érdeklődő felnőttek is kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, illetve sok színes kulturális programon. Az Erdélyi Konyhát Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója és e sorok írója képviselte, ezúttal a zsűrizés megtisztelő feladata hárult ránk, Bálint Mária, a székelyudvarhelyi Lakossági Tanácsadó Iroda munkatársának és Bartha-Pál Annamária korondi óvónőnek a társaságában.

Jó lekvárhoz szól a nóta

gyumolcsfesztival


Messzire hallatszott a muzsikaszó, ami szeptember 25-én, szombaton a második gyümölcsfesztiválnak otthont adó teret betöltötte. Amikor meghallottam a talpalávalót, szinte táncra perdültem, ha ebben nem akadályozott volna a nyakamon-vállamon lógó táska, telefon és fényképezőgép. A terepet szemrevételezve hamar rájöttem, nem lesz egyszerű feladat végigjárni a standokat és elbeszélgetni a csapatokkal, de a látottakból már az is előre sejthető volt, hogy a zsűrinek sem lesz könnyű dolga. A meglehetősen korai időpont ellenére a falvak képviselői már javában kavargatták a nagy üstökben a lekvárt – mindezt jóféle muzsikaszóra.

Falu a városban

gyumolcsfesztival


„Sokat gondolkodtunk, kerestük a lehetőséget, hogy miben lehetne a vidéket erősíteni, hol lehet beavatkozni úgy, hogy ne tegyünk tönkre semmit, de az emberek mégis felegyenesedjenek, hogy érezzék: a közösség, amiben élnek, illetve ők maguk is értékesek” – magyarázta az Erdélyi Konyha kérdésére Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója. Kifejtette: több lehetőség is szóba került, végül arra a következtetésre jutottak, hogy a vidék értékeire kell támaszkodniuk, olyasmire, ami már adott, csak nincs kihasználva. Orbán azt is kihangsúlyozta, mentalitásváltásra van szükség ahhoz, hogy ezeket az értékeket felfedezzék, és az emberek ismét rácsodálkozzanak mindarra, ami körülveszi őket. Udvarhelyszéken a gyümölcstermesztésnek van hagyománya, de az utóbbi évtizedekben sokan lemondtak erről. Az üzletlánchálózatok kiszorították a kisgazdálkodókat a piacról, sőt a megfelelő marketing- és értékesítési hálózat híján utóbbiak tevékenysége ráfizetésessé vált. „Épp ezért «hoztuk be» a falut a városba, hogy a városiak is rájöjjenek: nincs értelme megvenni a kétes eredetű termékeket az üzletben, amikor tőlük néhány kilométerre egészséges, olcsó gyümölcshöz juthatnak” – fűzte tovább a gondolatot Orbán Árpád kifejtve, hogy a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozásával megfelelő körülményeket igyekeznek teremteni a gyümölcsfeldolgozásra. Ez többek közt egységes palackozást, csomagolást, Székelygyümölcs márkajeggyel ellátott címkéket jelent azért, hogy aki megveszi, tudja, minőséget vásárol. Kiderült, nehéz volt meggyőzni az embereket arról, hogy ami nekik otthon az

éléskamrában van, az érték. Ám végül előkerültek régi, elfelejtett receptek – mint például a mákos almalekvár – és megelevenedtek azok, amelyeket szintén a feledés veszélye fenyegetett.

Falvaik képviseletében

kaposztafesztival


Élmény volt sétálni az ízlésesen berendezett standok között, és elbeszélgetni az asszonyokkal, akik szívesen bemutatták, illetve kóstolásra kínálták termékeiket. Volt ott szilvából, almából, körtéből, meggyből, bodzából, eperből és különféle erdei gyümölcsökből főzéssel vagy hidegen, cukorral, mézzel vagy édesítés nélkül, tartósítószerrel vagy anélkül készült finomság, ráadásul mindegyik receptje különleges volt, valami apró titkot rejtegetett. Többek közt sosem gondoltam volna, hogy a Mesemákos egy mákkal és fahéjjal „bolondított” alma-körte lekvár, vagy hogy a Nagymama elfeledett lekvárja olyan egyszerű – ám ebben a kombinációban mégis különleges – hozzávalókat tartalmaz, mint az alma, a sárgarépa és a paradicsomlé.

Kóstolás és nehéz döntés

gyumolcsfesztival


A zsűrinek, mint ahogy előre sejthető volt, nagyon nehéz dolga volt, ugyanis a 15 közösség képviselői csodálatos lekvárokat főztek. Így aztán kóstoltunk sok és sokféle szilvaízet, „szilvakatyót”, vegyes lekvárokat szilvából, almából, körtéből, málnából, bodzabogyóból, de volt a hecsedliíz, sőt, két szokatlan lekvár is: a már említett Nagymama elfeledett lekvárja és a Válságlekvár, ami cukkiniből és sütőtökből készült barack-ízesítővel. A gazdag felhozatalból emberfeletti munka volt kiválasztani a legjobbakat, mert mindegyik lekvár a maga nemében a legjobbnak minősült. Ennek értelmében az idei gyümölcsfesztivál legjobb készítménye a kénosi Mézes-fahéjas szilvaíz lett, második helyezést kapott Firtosváralja Hargasmagú szilvalekvárja, harmadik lett az Ülkét képviselő csapat Szilva az erdő nyári varázsával nevű lekvárja. Különdíjban részesült Székelypálfalva Nagymama elfeledett lekvárja és Bögöz Csűrkerti bodza megbolondítva nevű vegyes lekvárja.
Bármennyire is nehéz szívvel tettük, az eredményhirdetés után búcsút kellett vennünk a szervezőktől, résztvevőktől, ám a rendezvény zsivaja, a muzsikaszó és a kecseti csőszök éneklése-kurjongatása még sokáig elkísért. Jövőre is eljövünk!

Sütő Edith Magdolna – Marosvásárhely

Mézes-fahéjas szilvaíz

gyumolcsfesztival

Hozzávalók (kb. 7 db 3,5 dl-es üveghez):

7 kg szilva magvastól 1-1,2 kg méz 1 teáskanál szalicil őrölt fahéj és őrölt szegfűszeg ízlés szerint.

Elkészítése:

A szilvát megmossuk és kimagozzuk, majd állandóan kavargatva addig főzzük, amíg a héja leválik a húsáról (2-3 óra). A megfőtt szilvát átpasszírozzuk, és további fél óráig főzzük. Ekkor belecsurgatjuk a mézet, őrölt fahéjjal, illetve szeg-fűszeggel fűszerezzük, és még kb. 20-25 percig rotyogtatjuk. Belekavarjuk a szalicilt, tiszta, száraz üvegekbe töltjük, és letakarva hagyjuk kihűlni. Az üvegeket csak akkor fedjük le, amikor a lekvár kihűlt. Ezután mehet a kamrába.